Ugrás a tartalomra

További játékaink

Hétköznapi szólások: Phrazle Mindennapok

Ismert szólások és kifejezések a nyelv minden szegletéből, egyetlen téma nélkül. Hat tipp, végtelen rejtvény.

Megosztás

Hétköznapi szólások és közmondások

Ez a kategória azoké a kifejezéseké, amelyek nem tartoznak egyetlen témához: az emberekről, érzésekről, szerencséről, igyekezetről, becsületről, barátságról és józan észről szóló mondásoké, amelyeket a magyarok nap mint nap használnak. Egyesek tanácsot adó közmondások, mások olyan állandósult szókapcsolatok, amelyek jelentése nem következik a szavakból, és vannak egyszerűen közismert fordulatok, amelyeket mindenki fejből tud.

Ilyen mondások minden nyelvben vannak, mert rövidítések: egy egész gondolat elmagyarázása helyett elég néhány ismerős szó, és mindenki érti. A magyar szólások forrása sokféle: a népi élet, a mesék, az antik és a latin szerzők, a Biblia, és a szomszéd népek nyelve, főleg a német. Az első nagy magyar közmondásgyűjteményt Baranyai Decsi János adta ki 1598-ban, Erdélyi János 1851-ben, O. Nagy Gábor pedig 1966-ban jelentetett meg máig használt gyűjteményt.

Ezen az oldalon a rejtvények a nyelv minden szegletéből érkeznek, így nincs téma, amelyre támaszkodhatnál. Ezért ez a legjobb kategória egy igazi próbához. Az olyan rövid szavak, mint az A, az AZ, a NEM, az IS és a MINT, gyakran szerepelnek, ezért kezdd velük.

Hétköznapi szólások és jelentésük

Ezek a példák egyike sem szerepel rejtvényként, így az elolvasásuk nem ront el egy játékot sem.

  • Néma gyereknek anyja sem érti a szavát: aki nem mondja el, mit szeretne, annak senki sem segíthet. Még az anya sem tudja kitalálni, mit akar a gyereke, ha az nem szól.
  • Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát: mindenki a saját tettei következményeit viseli. Ahogy valaki megveti az ágyát, olyan lesz az éjszakája.
  • Aki másnak vermet ás, maga esik bele: aki másnak árt, végül önmagának árt. A gondolat a Bibliában is megvan, a Példabeszédek könyvében.
  • Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik: aki túl sokszor kísérti a szerencséjét, egyszer pórul jár. A vízhordó cserépkorsó egyszer biztosan eltörik.
  • Sok hűhó semmiért: nagy felhajtás egy jelentéktelen dolog miatt. Shakespeare vígjátékának magyar címe, amely önálló szólássá vált.
  • Tücsköt-bogarat összehord: össze-vissza beszél, mindenfélét összefecseg. Úgy, ahogy valaki a rét minden apró bogarát egy kupacba hordaná.
  • Itt a vége, fuss el véle: vége a történetnek. A magyar népmesék hagyományos záró mondata, amelyet ma bármi befejezésére tréfásan mondunk.
  • Mindenki a maga szerencséjének kovácsa: a sorsunk nagyrészt a saját munkánkon múlik. Latin eredetű mondás, a hagyomány Appius Claudius római államférfinak tulajdonítja.

Gyakori kérdések a hétköznapi szólásokról

Mi a különbség a szólás és a közmondás között?

A szólás olyan kifejezés, amelynek jelentése nem következik a szavaiból, és a mondatba illesztve használjuk, mint a „tücsköt-bogarat összehord”. A közmondás önálló, kerek mondat, amely tanácsot ad vagy általános igazságot fogalmaz meg, mint az „Aki másnak vermet ás, maga esik bele”. A Phrazle mindkettőt használja, más ismert kifejezésekkel együtt.

Nehezebb ez a kategória a többinél?

Lehet, mert nincs téma, amely irányítaná a tippjeidet. Itt segít a legtöbbet a jelentés megmutatása: elárulja, miről szól a kifejezés, mielőtt sok betűt megtaláltál volna.

Saját statisztikája van a Mindennapok kategóriának?

Igen. Minden kategória külön számolja a lejátszott játékokat, a nyerési arányt, a sorozatot és a tippek eloszlását. Az itteni játék soha nem változtatja meg a napi statisztikádat és a napi sorozatodat.